Az atomenergiát a maghasadás folyamatával állítják elő Atomenergia Az atomenergiát a maghasadás folyamatával állítják elő, amely magában foglalja a nehéz atomok, például az urán-235 (U-235) vagy a plutónium-239 (Pu-239) magjainak felosztását. Íme egy áttekintés a működéséről : Maghasadás : A maghasadás az a folyamat, amelyben egy nehéz atom, például urán vagy plutónium magját neutron bombázza, ami kisebb magokra oszlik, valamint további neutronokat és nagy mennyiségű energiát szabadít fel hő formájában. Reakciószabályozás : A hasadási folyamat ellenőrzése érdekében reakciószabályozó rendszert használnak. Általában neutronelnyelő anyagokat, például grafitot vagy bórt helyeznek a reaktor körül, hogy szabályozzák a neutronok számát és szabályozott szinten tartsák a láncreakciót. Hőtermelés : A hasadás során hő formájában felszabaduló energiát víz melegítésére és gőz előállítására használják. Ez a gőz egy turbinára irányul, amely egy generátorhoz van csatlakoztatva. Amikor a gőz megnyomja a turbinalapátokat, megforgatja a generátort, villamos energiát termelve. Hűtés : Az atomreaktorokat hűteni kell a túlmelegedés megelőzése érdekében. Általában vizet használnak hűtőszerként. Elnyeli a hasadási reakció során keletkező hőt, és ezt a hőt egy hűtőrendszeren keresztül üríti ki. Biztonság : Az atomerőművek több biztonsági rendszerrel vannak felszerelve a balesetek megelőzése és a kockázatok minimalizálása érdekében incidens esetén. Ez magában foglalja a vészhűtő rendszereket, a szivárgás esetén a sugárzást visszatartó elszigetelő rendszereket és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló eljárásokat. Hulladékgazdálkodás : Az atomenergia fontos szempontja a hasadási folyamat során keletkező radioaktív hulladék kezelése. Ezt a hulladékot rendkívül hosszú ideig biztonságosan kell tárolni a környezeti és közegészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében. Összefoglalva, az atomenergiát a maghasadás folyamata során állítják elő, amely hő formájában energiát szabadít fel. Ezt a hőt ezután gőzfejlesztő rendszeren és turbinákon keresztül villamos energiává alakítják. Az atomerőmű alkatrészei. Az atomerőmű fő összetevői : Atomreaktor : Az atomreaktor az erőmű szíve, ahol a maghasadási reakciók zajlanak. Nukleáris üzemanyagot, például dúsított uránt vagy plutóniumot, valamint moderátorokat és reaktorvezérlőket tartalmaz a nukleáris reakciók szabályozására. Gőzgenerátor : A gőzfejlesztő felelős a reaktor által termelt hő gőzzé alakításáért. Több csőből áll, amelyeken keresztül a reaktor által melegített víz kering. Ez a víz nagynyomású gőzzé alakul át, amelyet a turbinára irányítanak. Gőzturbina : A gőzturbina csatlakozik a gőzfejlesztőhöz. Amikor a gőzfejlesztő által termelt nagynyomású gőz belép a turbinába, forgatja a turbinalapátokat. Ez a forgás átalakítja a gőz hőenergiáját mechanikai energiává. Generátor : A generátor csatlakozik a turbinához, és a turbina forgása által termelt mechanikai energiát elektromos energiává alakítja. Az elektromágneses indukció elvének megfelelően működik. Hűtőrendszer : Az atomerőművek hűtőrendszerekkel vannak felszerelve a reaktor által termelt hő eltávolítására. Ez magában foglalhatja a hűtőtornyokat, a hűtővíz-köröket, a hőcserélő rendszereket és így tovább. Biztonsági rendszerek : Az atomerőművek több biztonsági rendszerrel vannak felszerelve a balesetek megelőzése és a kockázatok minimalizálása érdekében incidens esetén. Ez magában foglalja a reaktorvezérlő rendszereket, a vészhűtő rendszereket, a szivárgás esetén a sugárzást visszatartó elszigetelő rendszereket és az elektromos tartalék rendszereket. Ellenőrző és felügyeleti rendszer : Az atomerőművek kifinomult ellenőrző és megfigyelő rendszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan figyelemmel kísérik a reaktor teljesítményét, sugárzási szintjét, biztonsági feltételeit stb. Nukleáris hulladék tárolása : Az atomerőműveknek kezelniük kell az atommaghasadási folyamat során keletkező radioaktív hulladékot. Ez magában foglalja a radioaktív hulladék megfelelő létesítményekben történő biztonságos tárolását. Az atomerőművek fő típusai : Nyomottvizes reaktorok (PWR) : A nyomottvizes reaktorok a leggyakoribb reaktortípusok, amelyeket az atomerőművekben használnak szerte a világon. Hűtő- és moderálószerként nyomás alatt álló vizet használnak. A reaktor által a primer körben melegített vizet nagy nyomáson tartják, hogy megakadályozzák annak forrását. Ezt a hőt ezután egy hőcserélőn keresztül továbbítják egy másodlagos áramkörbe, hogy gőzt állítsanak elő, amely egy villamos energiát előállító generátorhoz csatlakoztatott turbinát hajt. Forrásban lévő vizes reaktorok (BWR) : A forrásban lévő vizes reaktorok hasonlóak a nyomottvizes reaktorokhoz, de ebben az esetben a reaktor belsejében lévő vizet hagyjuk forrni az elsődleges körben. A keletkező gőzt közvetlenül a turbina forgatására használják, másodlagos áramkör nélkül. Ezeket a reaktorokat általában a General Electric által tervezett atomerőművekben használják. Nehézvizes reaktorok (CANDU) : A nehézvizes reaktorok, más néven Kanada deutérium-urán (CANDU) reaktorok, nehézvizet (hidrogén-deutériumot tartalmazó) moderátorként és könnyű vizet használnak hűtőközegként. Ezeket elsősorban Kanadában és néhány más országban használják. Ezek a reaktorok természetes uránt használhatnak üzemanyagként, ami rugalmassá teszi őket az üzemanyag-ellátás szempontjából. Gyorsneutronos reaktorok (FNR) : A gyorsneutronos reaktorok termikus neutronok helyett gyors neutronokat használnak, hogy hasadási reakciókat okozzanak a nukleáris üzemanyagban. Különböző típusú üzemanyagokat használhatnak, beleértve az uránt és a plutóniumot. A gyorsreaktorok több üzemanyagot termelhetnek, mint amennyit fogyasztanak, ami vonzóvá teszi őket a hosszú távú energiatermelés és a nukleáris hulladék kezelése szempontjából. Olvadt sóreaktorok (MSR) : Az olvadt sóreaktorok egy feltörekvő technológia, amely olvadt sókat használ üzemanyagként és hűtőközegként. Potenciális biztonsági és hatékonysági előnyöket kínálnak, valamint lehetővé teszik a nukleáris üzemanyagok nagyobb koncentrációban történő felhasználását, ami csökkentheti a keletkező nukleáris hulladék mennyiségét. Copyright © 2020-2024 instrumentic.info contact@instrumentic.info Büszkék vagyunk arra, hogy hirdetések nélküli, cookie-mentes webhelyet kínálunk Önnek. Az Önök pénzügyi támogatása az, ami mozgásban tart minket. Kattint !
Az atomerőmű alkatrészei. Az atomerőmű fő összetevői : Atomreaktor : Az atomreaktor az erőmű szíve, ahol a maghasadási reakciók zajlanak. Nukleáris üzemanyagot, például dúsított uránt vagy plutóniumot, valamint moderátorokat és reaktorvezérlőket tartalmaz a nukleáris reakciók szabályozására. Gőzgenerátor : A gőzfejlesztő felelős a reaktor által termelt hő gőzzé alakításáért. Több csőből áll, amelyeken keresztül a reaktor által melegített víz kering. Ez a víz nagynyomású gőzzé alakul át, amelyet a turbinára irányítanak. Gőzturbina : A gőzturbina csatlakozik a gőzfejlesztőhöz. Amikor a gőzfejlesztő által termelt nagynyomású gőz belép a turbinába, forgatja a turbinalapátokat. Ez a forgás átalakítja a gőz hőenergiáját mechanikai energiává. Generátor : A generátor csatlakozik a turbinához, és a turbina forgása által termelt mechanikai energiát elektromos energiává alakítja. Az elektromágneses indukció elvének megfelelően működik. Hűtőrendszer : Az atomerőművek hűtőrendszerekkel vannak felszerelve a reaktor által termelt hő eltávolítására. Ez magában foglalhatja a hűtőtornyokat, a hűtővíz-köröket, a hőcserélő rendszereket és így tovább. Biztonsági rendszerek : Az atomerőművek több biztonsági rendszerrel vannak felszerelve a balesetek megelőzése és a kockázatok minimalizálása érdekében incidens esetén. Ez magában foglalja a reaktorvezérlő rendszereket, a vészhűtő rendszereket, a szivárgás esetén a sugárzást visszatartó elszigetelő rendszereket és az elektromos tartalék rendszereket. Ellenőrző és felügyeleti rendszer : Az atomerőművek kifinomult ellenőrző és megfigyelő rendszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan figyelemmel kísérik a reaktor teljesítményét, sugárzási szintjét, biztonsági feltételeit stb. Nukleáris hulladék tárolása : Az atomerőműveknek kezelniük kell az atommaghasadási folyamat során keletkező radioaktív hulladékot. Ez magában foglalja a radioaktív hulladék megfelelő létesítményekben történő biztonságos tárolását.
Az atomerőművek fő típusai : Nyomottvizes reaktorok (PWR) : A nyomottvizes reaktorok a leggyakoribb reaktortípusok, amelyeket az atomerőművekben használnak szerte a világon. Hűtő- és moderálószerként nyomás alatt álló vizet használnak. A reaktor által a primer körben melegített vizet nagy nyomáson tartják, hogy megakadályozzák annak forrását. Ezt a hőt ezután egy hőcserélőn keresztül továbbítják egy másodlagos áramkörbe, hogy gőzt állítsanak elő, amely egy villamos energiát előállító generátorhoz csatlakoztatott turbinát hajt. Forrásban lévő vizes reaktorok (BWR) : A forrásban lévő vizes reaktorok hasonlóak a nyomottvizes reaktorokhoz, de ebben az esetben a reaktor belsejében lévő vizet hagyjuk forrni az elsődleges körben. A keletkező gőzt közvetlenül a turbina forgatására használják, másodlagos áramkör nélkül. Ezeket a reaktorokat általában a General Electric által tervezett atomerőművekben használják. Nehézvizes reaktorok (CANDU) : A nehézvizes reaktorok, más néven Kanada deutérium-urán (CANDU) reaktorok, nehézvizet (hidrogén-deutériumot tartalmazó) moderátorként és könnyű vizet használnak hűtőközegként. Ezeket elsősorban Kanadában és néhány más országban használják. Ezek a reaktorok természetes uránt használhatnak üzemanyagként, ami rugalmassá teszi őket az üzemanyag-ellátás szempontjából. Gyorsneutronos reaktorok (FNR) : A gyorsneutronos reaktorok termikus neutronok helyett gyors neutronokat használnak, hogy hasadási reakciókat okozzanak a nukleáris üzemanyagban. Különböző típusú üzemanyagokat használhatnak, beleértve az uránt és a plutóniumot. A gyorsreaktorok több üzemanyagot termelhetnek, mint amennyit fogyasztanak, ami vonzóvá teszi őket a hosszú távú energiatermelés és a nukleáris hulladék kezelése szempontjából. Olvadt sóreaktorok (MSR) : Az olvadt sóreaktorok egy feltörekvő technológia, amely olvadt sókat használ üzemanyagként és hűtőközegként. Potenciális biztonsági és hatékonysági előnyöket kínálnak, valamint lehetővé teszik a nukleáris üzemanyagok nagyobb koncentrációban történő felhasználását, ami csökkentheti a keletkező nukleáris hulladék mennyiségét.